2008. március 4., kedd

spangli?

Szeretném, ha a dohányosok elhinnék nekem, hogy a dohányzásról leszokni könnyű és kedvet kapnának a leszokáshoz. Meg voltam győződve arról, hogy én egész egyszerűen nem tudom elhagyni a cigit .Úgy gondoltam, közel harminc év intenzív bagózás után egyszerűen képtelen leszek letenni, de mégis sikerült, anélkül, hogy egy pillanatig is szenvedtem volna, vagy arra gondoltam volna, hogy "hú de jó lenne rágyújtani",vagy "országomat egy dekkért!". Így csináltam : szeptember 11-én este felragasztottam a vállamra az első nikotin tapaszt, lefeküdtem aludni és reggel nem gyújtottam már rá,( pedig: gondolhatod) nekem is megvoltak a jól berögzült reggeli szertartásaim, aminek fontos része volt a bagó. Ezzel egy kalap alatt elhagytam a kávézást, az alkoholt, az állati fehérjét, a finomított fehérl isztet, a cukrot és a minimálisnál több só fogyasztását, hogy ha már lúd, legyen kövér. A székesfehérvári Tavaszpontban felfedeztem olyan cigarettát, amibe különféle gyógynövényeket tekertek: ginzenget, mentalevelet, stb, több fajta is van, én gyógyciginek hívom. Ha úgy éreztem, hiányzik a mozdulat, vagy a füstgomolygás , elszívtam egy ilyet, egy hónapban- mondjuk- egy-két dobozzal. Ezt még ma is néha megteszem. A fő, hogy ne görcsöljünk! A tapaszkúrát nem csináltam végig, a kettes számú (csökkentett nikotintartalmú) dobozra már nem volt szükség, mert már nem akartam rágyújtani, így sikerült megspórolnom a további tapaszok árát (mellesleg: nem olcsó). Hát így történt. Egy pillanatig sem szenvedtem és most tök jó. Nem is az újra felfedezett ízek és szagok, nem is a jobb közérzet miatt jó, hanem azért, mert sokkal szabadabbnak érzem magam. Mert a szenvedély tényleg rabság.! Már nem kell azon aggódnom, hogy hogy jutok hozzá a "napi betevőhöz", hogy hol lehet végre bagózni, stb. Higgyétek el, kedveseim, sikerülni fog, ha nekem, egy ilyen gyenge bábnak sikerült! Hajrá!